Tanulási útmutató
Összefoglalás
Ebben a részben összefoglaljuk a célkitűzéseinket, felsoroljuk azokat a jelöléseket, amelyekkel dolgozni fogunk. A leckék olvasása során ókor-ókor érdemes ide visszatérni.
Követelmény
Önállóan megoldható feladatok
Mi is ez az anyag? – A legfőbb tudnivalók
Célkitűzések
A Problémamegoldással kapcsolatban, általában
Problémamegoldási stratégiák, az informatikai problémamegoldás alapjai. A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek. A problémamegoldás lépései. Mi a programozás, a programkészítés folyamata. A feladat és a program. Programkészítési elvek. Algoritmikus struktúrák és adattípusok kialakulása – programozási modellek. Algoritmus-leíró eszközök.
Adatokkal kapcsolatosan mind az algoritmikus, mind a programozási nyelvekben
Konstans, változó, típus fogalma. Elemi és összetett adatok, file-szervezés. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek. Tömbök, szövegek, rekordok – ezek fogalma, használata.
Típusfeladatok, algoritmikus sablonok
Algoritmikus struktúrák. Elemi algoritmusok típusfeladatokra. Összegzés, eldöntés, keresés, számlálás, maximumkiválasztás, kiválogatás, rendezések.
Egy programozási nyelv alapvető elemei, fejlesztői eszköz ismerete
Értékadás, beolvasás, kiírás, elágazások, ciklusok, eljárások, függvények, konstansok, változók, típusok definiálása. A programfejlesztői környezet, szerkesztés, fordítás, futtatás.
A programkészítési folyamat lépései
A programkészítés, mint termék előállítási folyamat (feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás) elemi szinten.
Nyelvi, tervezési, kódolási, kipróbálási eszközök, amelyek az algoritmusok, illetve a kitűzött feladatok megvalósításához szükségesek. Alapvető tesztelési, hibakeresési módszerek, ezek támogatása egy programozási nyelv fejlesztői környezetében. Az elkészült programok minőségi elemzése.
Jelölések
A feladatok formális leírása során alkalmaznunk kell bizonyos szokványos matematikai jelöléseket, illetve olyanokat, amelyeket a leírás speciális igényei kívánnak meg. Minden jelölés célja a tömör fogalmazás.
Nézzük itt át az összest! Lehet, hogy némelyik még nem lesz kellően világos, különösen a célját illetően. Ezen most tegye túl magát a kedves Olvasó! Ha majd a későbbi leckék során belefut egyik-másik itt leírt jelölésbe, és gondot okoz az értelmezése, jusson eszébe ide visszatérni! Biztosra veszik a szerzők, hogy két-három visszatekintés után már flottul fogja Ön is, kedves Olvasónk, a formulák rengetegjét értelmezni.
Néhány alapvető logikai, illetve halmazművelet
Formula1 | Formula2 | Magyarázat |
|---|---|---|
x ELEME X | x∈X | x érték eleme-e az X halmaznak / sorozatnak. |
Az i∈[1..N] igaz, ha i benne van az 1 és N között egészek halmazában.
Az x∈(1,2,...,N) igaz, ha az x benne van abban a számsorozatban (számvektorban), amely elemei: az 1, a 2, ... az N számok (kihagyás nélkül).
Formula1 | Formula2 | Magyarázat |
|---|---|---|
X RÉSZE Y | X⊆Y | X halmaz része-e az Y-nak. |
Az X⊆Y igaz, ha az X halmaz minden eleme benne van az Y halmazban is.
Formula1 | Formula2 | Magyarázat |
|---|---|---|
X RÉSZE Y | X⊆Y | X sorozat részsorozata-e az Y-nak. |
Az X⊆Y igaz, ha az X sorozat minden eleme benne van az Y sorozatban, sőt az X sorozat megkapható úgy, hogy Y elemei közül néhányat (esetleg egyet sem) elhagyunk, azaz a sorrend is, nem csak az elemhiány, lényeges.
Formula1 | Formula2 | Magyarázat |
|---|---|---|
l1 és l2 | l1 ∧ l2 | Logikai és művelet. |
i>0 és i<N+1 igaz, ha az i 1 és N közötti értéket vesz föl.
Formula1 | Formula2 | Magyarázat |
|---|---|---|
l1 vagy l2 | l1 ∨ l2 | Logikai vagy művelet. |
i<0 vagy i>N igaz, ha az i vagy negatív, vagy N-nél nagyobb.
Formula1 | Formula2 | Magyarázat |
|---|---|---|
Ha l1 akkor l2 | l1 → l2 | Logikai implikáció művelet. |
A ’b2-4*a*c<0 → üzenet="Nincs valós gyök"’ igaz, ha b2-4*a*c negatív és az üzenet változó tartalma a "Nincs valós gyök" szöveg; ha a b2-4*a*c nem negatív, akkor az üzenet tartalmától függetlenül igaz, különben a logikai kifejezés értéke hamis.
Alternatív formulák
Formula1 | Formula2 | Magyarázat |
|---|---|---|
∀i∈[tól..ig]: L(i) | ∀i(tól≤i≤ig): L(i) | A tól és ig közötti minden i-re teljesül-e a L(i) feltétel. |
A ∀i∈[1..N]: Páros(X[i]) igaz, ha az X tömb minden 1 és N közötti indexű eleme páros.
Formula1 | Formula2 | Magyarázat |
|---|---|---|
∃i∈[tól..ig]: L(i) | ∃i(tól≤i≤ig): L(i) | A tól és ig közötti található-e olyan i, amelyre teljesül a L(i) feltétel. |
A ∃i(1≤i≤N): Páratlan(X[i]) igaz, ha az X tömb 1 és N közötti indexű elemei között van legalább egy páratlan.
Formalizmust egyszerűsítő jelölések
Formula1 | Formula2 | Magyarázat |
|---|---|---|
SZUM(i=1..N; L(i)) f(i) |  | Összegezzük azokat az f(i)-ket, amelyek teljesítik az L(i) feltételt. |
A ’SZUM(i=1..N) Ai’ értéke azonos az A1+...+AN összeggel.
A ’SZUM(i=1..N;X[i]>0) 1’ értéke azonos az X tömbben található pozitív elemek számával.
Formula1 | Formula2 | Magyarázat |
|---|---|---|
Gyök(x) |  | Az x négyzetgyöke. |
A Gyök(1024) értéke 32, mivel 322=1024.
